OECD Multilingual Summaries

OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2017

The digital transformation

Summary in Hungarian

OECD 2017. évi tudományos, technológiai és ipari eredménytábla

A digitális átalakulás

Összefoglalás magyarul

A mobilitás, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia (AI) és a nagy adatok elemzése mind a jelenkori gazdaság legfontosabb technológiái közé tartozik. Ezek együttesen egy olyan jövőt tesznek lehetővé, amelyben „minden okos” lesz, és korábban nem látott lehetőségek nyílnak meg a vállalkozások, a fogyasztók és a társadalom egésze előtt. Az OECD 2017. évi tudományos, technológiai és ipari eredménytáblája azt mutatja be, hogy miként hat a digitális átalakulás a tudományra, az innovációra, a gazdaságra, valamint az emberek munkájára és életére. Célja, hogy segítséget nyújtson a kormányoknak a hatékonyabb tudományos‑, innovációs‑ és iparpolitikák megtervezéséhez a gyorsan változó digitális korban. Az alábbiakban a jelentés legfontosabb megállapításai olvashatóak, kiemelt figyelmet fordítva a digitális trendekre a tárgyalt témák között.

A digitális forradalom gyors ütemben folytatódik

2012 és 2015 között Kína, Kínai Taipei, Korea, Japán és az Egyesült Államok fejlesztette ki a 20 legkorszerűbb IKT‑technológia 70–100%‑át, ezen belül Japán és Korea az IKT‑technológiák teljes spektrumát felölelően végzett innovációt. Az öt legnagyobb iparjogvédelmi hivatalnál (IP5) szabadalmaztatott találmányok alapján mérve a mesterséges intelligencia technológiákkal kapcsolatos szabadalmak száma évente átlagosan 6%‑kal nőtt 2010 és 2015 között, ami a duplája az összes szabadalom tekintetében mért éves átlagos növekedési rátának. 2015‑ben világviszonylatban 18 000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra vonatkozóan nyújtottak be szabadalmi bejelentést. Ezen találmányok több mint 62%‑a Japánnak, Koreának és az Egyesült Államoknak tulajdonítható. Az egészségügyi diagnosztika téren benyújtott szabadalmak mintegy 30%‑a mesterséges intelligenciát alkalmazó komponensekre vonatkozott.

A tudományos nagyhatalmak viszik előre a digitális innovációt

Az elmúlt 15 évben Kína megháromszorozta nagy hatású tudományos erőfeszítéseit – a leggyakrabban idézett publikációk legfelső 10%‑ában elfoglalt részesedése (14%) alapján mérve –, ezzel a második legnagyobb tudományos nagyhatalommá lépett elő az Egyesült Államok mögött (25%). A gépi tanulás terén végzett kutatásokban az Egyesült Államok áll az első helyen, a második helyet pedig Kína foglalja el. India is beszállt a játékba, és jelenleg a harmadát adja az ezen a területen kiadott publikációknak, bár a minőséggel korrigált eredmények alapján csak a negyedik helyet foglalja el az Egyesült Királyság mögött. A gépek közötti (M2M) kommunikáció kulcsfontosságú szerepet tölt be a dolgok internetének (IoT) megvalósulásában. 2017 júniusában Kína a világ összes M2M SIM‑kártya előfizetésének a 44%‑át adta – ez a háromszorosa az Egyesült Államok részesedésének.

Az élvonalbeli technológiák erős koncentrációt mutatnak

A K+F erősen koncentrált tevékenység: a gazdaságokon belül az összes üzleti K+F nagy hányada kis számú cégnek tulajdonítható. Kanadában és az Egyesült Államokban az 50 legnagyobb hazai K+F beruházó az összes üzleti K+F tevékenység 40%‑át adja, míg Németországban és Japánban 55% ez az arány. A világ 2000 legnagyobb K+F vállalatának a székhelye mindössze néhány gazdaságban – különösen az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában – összpontosul, az összes K+F kiadásuk mintegy 70%‑a pedig a legnagyobb 200 cégnél koncentrálódik. Ez a 2000 legnagyobb K+F vállalat jár élen a digitális technológiák kifejlesztésében, és ők birtokolják az IKT‑vonatkozású szabadalmak mintegy 75%‑át, az IKT‑vonatkozású tervek 55%‑át, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó IP5 szabadalomcsaládok 75%‑át globális viszonylatban.

A digitális átalakulás nem egyformán érinti a különböző szektorokat

Az IKT‑előállításhoz kapcsolódó hozzáadott érték nagy része a gazdaság más területein keletkezik. A gazdaság többi részének tulajdonítható, a nem IKT‑iparágak által előállított, az IKT‑termékek és szolgáltatások iránti globális keresletben megtestesülő hozzáadott érték (pl. az üveg, amelyből az okostelefon képernyője készül) az összes hozzáadott érték 19–34%‑át teszi ki, Kínában ez az arány 41%. A digitális átalakulás ma már a gazdaság minden szektorára hatással van, ámbár eltérő mértékben. A digitálisan intenzív szektorok új osztályozása azt mutatja, hogy a telekommunikációs és az információtechnológiai szolgáltatások rendszeresen a legfelső hányadban helyezkednek el digitális intenzitás tekintetében, míg a mezőgazdasági, a bányászati és az ingatlanszektor rendszeresen a legalsó hányadban található. Más szektorok nagyobb heterogenitást mutatnak a különféle mutatószámok tekintetében, ami az átalakulás eltérő mértékére utal. Bár ma már jószerivel egyetlen vállalkozás sem működik IKT‑k nélkül, hatásuk az üzleti folyamatokba integrált IKT‑eszközök fajtájától és kifinomultságától függ. Például, amíg az OECD‑térségben a legtöbb vállalat szélessávú internetkapcsolattal rendelkezik, addig 2016‑ban csak 25%‑uk mondta azt, hogy felhőszolgáltatásokat használ – a kisvállalkozások 22%‑a, és a nagyvállalatok 47%‑a.

Készségek széles köre szükséges

Az új technológiák létrehozásához, bevezetéséhez és hatékony használatához megfelelő készségek szükségesek. Azokban a gazdaságokban, ahol a munkavállalók intenzívebben használják az IKT‑kat a munkájukban (pl. Hollandiában, Norvégiában és Új‑Zélandon), magasabb az úgynevezett „nem rutinmunkák” aránya is, amelyek viszonylag összetettebb feladatok végzésével járnak együtt. Az átlagos munkánál 10%‑kal IKT‑intenzívebb munkát végző munkavállalók akár 4%‑kal több órabért is kaphatnak. Az IKT‑készségek azonban önmagukban még nem elegendőek a digitális gazdaságban való eredményes boldoguláshoz. A munkavállalók extra jutalomban részesülnek, ha az IKT‑feladatok mellett vezetői és kommunikációs készségeket igénylő feladatokat is végeznek. A digitálisan intenzív iparágakban dolgozó munkavállalók magasabb szintű kognitív készségekkel (pl. olvasás‑írás, számolás és problémamegoldás), és ugyancsak magasabb szintű nem kognitív és szociális készségekkel (pl. kommunikáció és kreativitás) rendelkeznek.

Több embernek van internetkapcsolata, de vannak még szakadékok

Az internet és a hálózatba kapcsolt eszközök az emberek legtöbbje számára a mindennapi élet létfontosságú részévé váltak, és mára már több OECD‑országban a lakosság csaknem 100%‑át elérik. Brazíliában, Kínában és Dél‑Afrikában a 16–74 év közöttiek több mint 50%‑a használja már az internetet, és az OECD‑országokhoz viszonyított szakadék egyre szűkül. Az online hozzáférési technológiák árának további csökkenésével és a mai „digitális bennszülöttek” felnőtté válásával párhuzamosan ez a szakadék még tovább fog szűkülni. Az OECD‑térségben a diákok 17%‑a 6 éves korában vagy még fiatalabban használta először az internetet, Dániában ez az arány pedig a 30%‑ot is eléri. Továbbra is jelentős különbségek állnak azonban fenn az OECD‑országok zömében a digitális technológiák alkalmazása és használata terén többek között a fiatalabb és az idősebb generáció között, iskolai végzettség szerint, a városi és a vidéki területek között, valamint a különböző méretű cégek között.

A nők le vannak maradva a digitális átalakulás terén

Az OECD‑térségben a természettudományi, mérnöki és IKT‑szakokon végzettek mintegy 30%‑a nő. A tudományos szerzőknek csak 22%‑a kerül ki a nők közül, és ez az arány még alacsonyabb bizonyos szerzői alcsoportoknál, például azoknál, akik fizetett szakmai bírálatok megírásával vagy szerkesztői tevékenységgel foglalkoznak, vagy akik teljes mértékben csak a kutatásnak szentelik magukat. A női feltalálók által beadott szabadalmak aránya a következő sávban mozog: mintegy 4% Ausztriában, és több mint 15% Portugáliában. A munkahelyeken a nők gyakorta sokkal kevesebbet keresnek a férfiaknál – ez még az egyéni és a munkával kapcsolatos jellemzőket figyelembe véve is igaz. Az egyes országokban megfigyelhető nemek közötti szakadék részben a készségekkel, és különösen az IKT‑készségekkel magyarázható. Becslések szerint, ha minden mást egyenlőnek tekintünk, akkor az IKT‑feladatok végzése nagyobb megtérülést hoz a nők, mint a férfiak számára. A nők képzése és további IKT‑készségekkel való felruházása ezért hozzájárulhat bérük emelkedéséhez és a nemek közötti szakadék áthidalásához.