OECD Multilingual Summaries

Interconnected Economies. Benefiting from Global Value Chains

Summary in Hungarian

Összekapcsolt gazdaságok: a globális értékláncok előnyei

Összefoglalás magyarul

Versenyképesség

• Az értékláncokon belüli versenyképesség biztosításához a „ragadós” és az országhatáron valószínűleg át nem áramló termelési tényezők megerősítése szükséges. Ez magában foglalja a humán tőkébe, a szakképzésbe és a magas színvonalú infrastruktúrába történő beruházásokat, valamint az ipar és az egyetemek közötti erős kapcsolatok kiépítésének, illetve az egyéb jellegű hallgatólagos tudás átadásának ösztönzését. Az intézmények és a kormányzás színvonala szintén fontos tényező a cégek beruházási döntéseiben.
• A kis‑ és középvállalkozások (KKV‑k) fontos szerepet játszanak a globális értékláncok résterületein, és hozzájárulnak a nagyobb cégek exporttevékenységéhez.
• A gyártás még most is alaptevékenység a globális értékláncoknál, még akkor is, ha sok értékteremtő tevékenység ma már a szolgáltatásokhoz kapcsolódik.
• A régi típusú támogatási politikák figyelmen kívül hagyják a globális értékláncokban folyó termelés összekapcsolt jellegét, illetve a nemzetközi verseny és nyitottság szükségességét. Ezáltal növelik a protekcionizmus kockázatát, pedig a nemzetközi piacokon elérhető siker legalább annyira függ a magas színvonalú inputok importálásának képességétől, mint az exportképességtől.

Kereskedelem

• A legtöbb gazdaságban az importált köztes termékek mintegy egyharmada végül exportra kerül. A globális értékláncokban a vámtarifák és az egyéb importkorlátozások valójában exportadók. Az exportkorlátozások is hatással lehetnek a globális értékláncok hatékony működésére, továbbá megemelhetik a költségeket. A kereskedelemvédelem negatív hatásai összeadódnak, ha az alkatrészek és a komponensek többször is átlépik a határokat.
• A kereskedelmet elősegítő intézkedések, mint például a gyors és hatékony kikötői‑ és vámeljárások, lehetővé teszik az értékláncok zökkenőmentes működését. A szabványok és a tanúsítási követelmények harmonizálása, valamint a kölcsönös elismerési megállapodások enyhíthetik az exporttevékenységet folytató cégek terheit.
• Bár a vámtarifák liberalizálása új kereskedelemi lehetőségeket teremthet, a globális értéklánchoz hatékony szolgáltatások is kellenek, és arra is szükség van, hogy az embereket, a tőkét és a technológiát át lehessen áramoltatni a határokon.
• A szolgáltatások számos OECD‑országban a globális értékláncok értékteremtő tevékenységének valamivel több mint felét teszik ki, Kínában pedig több mint 30%‑át.

Beruházások

• Tekintettel a multinacionális vállalatok fontos szerepére, a befektetések előtt álló akadályok mérséklésével az országok hatékonyan épülhetnek be a globális értékláncokba. A globális értékláncok hatékony működésének akadályozása révén a határokon átívelő beruházások útjába gördített akadályok a hazai és a befogadó országokban egyaránt negatív hatással lehetnek a jólétre.
• A több ezer bilaterális és regionális beruházási megállapodásra épülő rendszer nem tükrözi megfelelően a globális értékláncokban részt vevő gazdaságok összekapcsoltságát.
• A beruházások ösztönzésének és elősegítésének sokkal inkább a globális értékláncokban végzett tevékenységekre kellene irányulnia, mint az iparágakra. A politikáknak fel kell ismerniük, hogy a siker éppúgy függ a befelé irányuló beruházásoktól, mint a kifelé irányulóktól.
• A nagy multinacionális vállalatok, néhány állami vállalatot is beleértve, kiemelkedő szerepet töltenek be a globális értékláncokban, ami politikai aggályokat vet fel például azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van mindez a versenyre és az értéklánc alsóbb szintjein lévő piacokra.
• A globális értékláncok a felelős üzletmenetre vonatkozó elképzelések terjedését is eredményezhetik; rendkívül fontos, hogy az üzletmenet az OECD multinacionális vállalatok számára készült irányelveiben, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSZ által elismert szabványokban megfogalmazottak szerint, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartásával folyjon.

Fejlődés

• A hálózatokhoz, globális piacokhoz, tőkéhez, tudáshoz és technológiához való hozzáférés révén a globális értékláncba történő integrálódás a gazdasági fejlődés első lépése lehet.
• Mivel a globális értékláncok multinacionális vállalatokon belüli, illetve multinacionális vállalatok és független beszállítók közötti szerződésekre épülő tevékenységeket végeznek, a szerződések érvényesíthetősége kulcsfontosságú. A stabil jogrendszerrel rendelkező országok jellemzően többet exportálnak a bonyolultabb iparágakban. A bonyolultabb szerződéseket igénylő feladatok jellemzően könnyebben végezhetők azokban az országokban, amelyekben jól funkcionál a szerződés intézménye.
• Sok alacsony jövedelmű ország záródik ki a globális értékláncokból földrajzi elhelyezkedése, a természeti kincsek hiánya, alulfejlett infrastruktúrája vagy üzleti környezete miatt.

Korrekció és kockázatok

• A globális értékláncokban folyó nemzetközi verseny korrekciós költségekkel jár, amint egyes tevékenységek bővülnek, mások pedig hanyatlanak, illetve amint a tevékenységeket egyik országból a másikba telepítik át.
• A politikának munkaerő‑piaci és szociális politikákkal, valamint az oktatásba és a szakképzésbe tett beruházásokkal kell a korrekciós folyamatot elősegítenie. A strukturális politikák ugyancsak segítik a rugalmasság erősítését, ezáltal növelik a gazdaságok tűrőképességét a jövőbeli sokkokkal szemben.
• A gazdaságok egyre szorosabb összekapcsoltsága is segíti a rugalmasságot. Ugyanakkor káros hatása is lehet, ha az értéklánc egyik részén bekövetkező események végiggyűrűznek az egész rendszeren.
• Mivel a globális értékláncok széles körű hatást gyakorolnak a jólétre, a kormányoknak, a vállalatoknak és az egyéb érdekelteknek nem szabad megfeledkezniük az irányítás terén betöltött szerepükről és feladataikról.

Kiemelt javaslatok

• Meg kell erősíteni a multilaterális együttműködést és koordinációt a globális értékláncokba tett beruházásokat támogató nyílt és kiszámítható nemzetközi befektetési környezet fenntartása, valamint a nemzeti politikáknak a gazdasági tevékenység globális jellegével való összeegyeztetésének elősegítése érdekében.
• Biztosítani kell a piacok nyitottságát, és ellen kell állni a protekcionista gazdaságpolitikai nyomásnak. Törekedni kell a kereskedelem – lehetőleg sokoldalú – liberalizálására az alsóbb és felsőbb szintű kapcsolatok számának növelése érdekében. Könnyítő intézkedésekre van szükség, például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásainak alkalmazásával.
• Kerülni kell a globális értéklánc magasabb hozzáadott értéket termelő szintjeinek vonzását célzó ösztönzőnyújtási háborúkat.
• A KKV‑kat olyan politikákkal kell támogatni, amelyek ösztönzik a nemzetközi cégekkel való kapcsolatok kiépítését, elősegítik szállítási kapacitásaik és innovációs képességük fejlesztését, és megkönnyítik a termékszabványok átvételét.
• A szakképzésbe és a korszerű gyártástechnológiákba kell beruházni (a hagyományos iparágakban is), olyan politikák révén, amelyek erősítik a hálózatokat és az együttműködést a termelés és az értékteremtő tevékenységek „lehorgonyzása” érdekében.
• Támogatni kell az ismeretvagyonba, mint például a K+F‑be és a tervezésbe forgatott kormányzati beruházásokat, továbbá elő kell segíteni a fontos gazdasági kompetenciák, elsősorban a készségek és a menedzsment fejlesztését.
• Meg kell reformálni a szabályozást, továbbá liberalizálni kell a szolgáltatás‑kereskedelmet és a szolgáltatási beruházásokat a verseny fokozása, valamint a szolgáltatások termelékenységének és színvonalának javítása érdekében.
• Csökkenteni kell a beruházásokat gátló akadályokat, így segítve a fejlődő országok globális értékláncokba történő integrálódását.
• Támogatást kell nyújtani a fejlődő gazdaságok számára a gazdasági környezet fejlesztéséhez, valamint a nemzetközi kereskedelemben való részvételükhöz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez.
• Támogatást kell biztosítani a kapacitások kiépítéséhez a legszegényebb fejlődő gazdaságok megsegítése érdekében.
• Míg a potenciális kockázatok kezelése elsődlegesen a cégek feladata, ösztönözni kell a több érdekelt felet – így a kormányzatokat is – bevonó gyakorlatot az információmegosztás és a kapacitáskiépítés támogatása érdekében.
• További munkával fel kell mérni a beruházásoknak a globális értékláncokban játszott szerepét, valamint a globális értékláncoknak a foglalkoztatásra, a szakképzésre és a jövedelmekre gyakorolt hatásait.