OECD Multilingual Summaries

Taxing Wages 2019

Summary in Hungarian

A bérek adóztatása 2019

Összefoglalás magyarul

2018‑ban az OECD átlagos adóéke egy átlagbért kereső egyedülállóra vetítve 36,1% volt, ami 2017‑hez képest 0,16 százalékpontos csökkenést jelent, és a csökkenő tendencia immár a negyedik éve tart. Az adóék a munkáltató teljes bérköltsége és a munkavállaló által hazavitt nettó fizetés közötti különbözetet jelenti. Számítása úgy történik, hogy a teljes bérköltségből kivonjuk a nettó bért, majd az eredményt elosztjuk a teljes bérköltséggel, vagyis az adóék az összes közteher (a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett személyi jövedelemadó (SZJA) plusz társadalombiztosítási járulék (TBJ)) és a teljes bérköltség hányadosa.

Bár az OECD egyedülálló munkavállalókra vetített átlagos adóéke 2018‑ban csökkent, a csökkenés nagy része négy, nagymértékű csökkentést végrehajtó országnak tudható be még azzal együtt is, hogy az OECD‑országok csaknem kétharmadában kisebb mértékű növekedés volt megfigyelhető. Az említett nagymértékű csökkenést a következő országokban regisztrálták: Észtország (–2,54 százalékpont), Egyesült Államok (–2,19 százalékpont), Magyarország (–1,11 százalékpont) és Belgium (–1,09 százalékpont). A változásokra Észtországban és az Egyesült Államokban jövedelemadó‑reformok miatt került sor, Magyarországon és Belgiumban pedig a munkáltató által fizetendő járulékok csökkentése miatt.

Az OECD‑átlag csökkenése ellenére 22 OECD‑országban kis mértékben nőtt az átlagbért kereső egyedülálló munkavállalóra vetített adóék 2018‑ban, bár a növekedés egyik országban sem haladta meg a fél százalékpontot. A legnagyobb mértékű csökkentéseket végrehajtó országokon kívül (Észtország, Egyesült Államok, Magyarország és Belgium) 2018‑ban tíz másik OECD‑országban is enyhe csökkenés volt megfigyelhető az átlag munkavállalóra vetített adóék mértékében (kevesebb mint egy százalékpont).

Ezzel ellentétben az OECD egykeresős házaspárokra vetített átlagos adóéke 2017 óta változatlanul 26,6%‑on áll. 2018‑ban az egykeresős házaspárokra vetített adóék 16 OECD‑országban csökkent, ezen belül a legnagyobb csökkenés Új‑Zélandon (4,52 százalékpont), Litvániában (2,50 százalékpont), az Egyesült Államokban és Észtországban (mindkét országban 2,41 százalékpont), Magyarországon (1,13 százalékpont), Belgiumban (1,09 százalékpont) és Görögországban (1,08 százalékpont) következett be. Az adóék mértéke ezen háztartástípus esetében Chilében nem változott, míg másik 19 OECD‑országban nőtt. Lengyelország kivételével (ahol a 10,33 százalékpontos növekedés a gyermekek után járó támogatások csökkentése miatt következett be) a növekedés mértéke egyik országban sem haladta meg az 1 százalékpontot.

A jelentés egy speciális elemzést is tartalmaz, amely mediánbérre vetítve vizsgálja az egyedülálló munkavállalók adóztatását az OECD‑országokban. A mediánbér az OECD‑országok béreloszlásának következetesebb összehasonlítását teszi lehetővé, mint az átlagbér, bár az adatok korlátozottsága miatt nehezebb a számítása. 2017‑ben egy OECD‑beli medián munkavállaló az átlagbér 80,8%‑át kereste, ennek megfelelően alacsonyabb adóteher sújtotta, ami a bérköltségek 34,3%‑át tette ki, szemben az átlag munkavállaló 36,2%‑ával. Bár a mediánbért keresőkre vetített adóék Chile és Magyarország kivételével minden OECD‑országban alacsonyabb az átlagbért keresők adóékénél, a legtöbb országban nem számottevő ez az adóékbeli különbség.

Fő megállapítások

2018‑ban az adóék átlagos mértéke 2017‑hez viszonyítva csökkent az OECD‑térségben

• Az OECD‑országokban a munkaviszonyból származó jövedelmek után fizetendő SZJA, valamint a munkáltató és a munkavállaló által fizetendő összes járulék átlagos mértéke 36,1%‑ra rúgott 2018‑ban, ami 0,16 százalékpontos csökkenést jelent.
• A nemzeti átlagbért kereső gyermektelen egyedülállókra vetített átlagos adóék 2018‑ban a következő országokban volt a legmagasabb: Belgium (52,7%), Németország (49,5%), Olaszország (47,9%), Franciaország (47,6%) és Ausztria (47,6%). A legalacsonyabb mértéket Chilében (7%), Új‑Zélandon (18,4%) és Mexikóban (19,7%) regisztrálták.
• 2017 és 2018 között az adóék a 36 ország közül 22‑ben nőtt, 14‑ben pedig csökkent. A csökkenés négy országban meghaladta az 1 százalékpontot (részletesen lásd fentebb), tíz országban pedig kisebb csökkenés volt megfigyelhető. A növekedés mértéke egyetlen országban sem haladta meg a 0,5 százalékpontot, ezen belül a legnagyobb növekedést Koreában regisztrálták (0,49 százalékpont).

A gyermekes családokra vetített átlagos adóék mértéke 26,6% volt 2018‑ban

• Az átlagbért kereső, két gyermeket nevelő egykeresős családokra vetített adóék 2018‑ban Franciaországban (39,4%) és Olaszországban (39,1%) volt a legmagasabb. Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Görögországban, Svédországban és Törökországban 37% és 38% között mozgott az adóék mértéke. Új‑Zélandon volt a legkisebb az adóék (1,9%), ezt követte Chile (7,0%) és Svájc (9,8%).
• 2017 és 2018 között Lengyelországban nőtt a legnagyobb mértékben az adóék (10,33 százalékpont) ezen háztartástípus esetében. A legnagyobb csökkenést Új‑Zélandon (4,52 százalékpont), Litvániában (2,50 százalékpont), Észtországban és az Egyesült Államokban (mindkét országban 2,41 százalékpont) regisztrálták.
• Az egykeresős gyermekes házaspárok adóéke alacsonyabb a gyermektelen egyedülállók adóékénél szinte az összes OECD‑országban, kivéve Chilét és Mexikót, ahol mindkét háztartástípus esetében ugyanakkora az adóék mértéke. A különbségek Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Új‑Zélandon és Szlovéniában a bérköltségek több mint 15%‑át teszik ki.

Mediánbért kereső egyedülálló munkavállaló adóztatása 2017‑ben (Speciális elemzés)

• Az OECD mediánbért kereső egyedülálló munkavállalóra vetített átlagos adóéke 2017‑ben 2,0 százalékponttal volt alacsonyabb az átlagbért kereső egyedülálló munkavállaló adóékénél (34,3%, illetve 36,2%, a különbséget a kerekítés adja).
• A medián munkavállalókra vetített átlagos adóék mértéke 2017‑ben a következő sávban mozgott: 52,0% Belgiumban és 7% Chilében. 21 országban a medián munkavállalókra vetített adóék mértéke 30% és 45% között mozgott.
• 2017‑ben a mediánbért és az átlagbért terhelő adóék átlagos mértéke közötti különbség szinte teljes egészében (94,0%) az alacsonyabb személyi jövedelemadóknak volt betudható az OECD‑térségben, hat országban pedig a munkáltató által fizetendő járulékok csökkentése játszott szerepet.